Betöltés...
Kiemelt információs blokk

Gyermeknapi Nagy Filmes Nap 

Mi minden kell egy filmhez? Kell történet, szereplők, helyszínek, díszlet és jelmez, zene, kell stáb és egyebek. Kreativitásban és játékban tehát nem lesz hiány, ha elindul a Nagy Filmes Nap. A programok a filmforgatás jegyében zajlanak. Olyan komplex foglalkozássort élhetnek végig interaktívan a gyerekek és igény szerint a szülők is, melyet végül egy, a vendégek közreműködésével készülő videó koronáz meg. Forgat a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda stábja. Fellépő Vihula Mihajlo gitárművész-zeneszerző. A gyermeki kreativitás címmel egész nap szülők beszélgethetnek Gojána Zsuzsa pszichológussal.

 

 

Az edelényi kastélyban négy fehér, ónmázas rokokó, és egy szintén fehér, ónmázas klasszicista cserépkályha maradt fenn. A kályhák a felújítás kezdetekor igen rossz állapotban voltak, de a restaurálás visszaadta régi fényüket. A négy évszak szobájában, a grófné szobájában, a keleti vendégszobában és az étkezőben álló rokokó kályhákat az 1760-as években egy kassai műhelyben készítették. Az urasági hálóban lévő klasszicista kályha hátsó részébe beépítve találták meg annak a szintén klasszicista kályhának a maradványait, ami jelenleg kiegészítve és restaurálva a keleti toronyszobában áll.

Közép-Európában a cserépkályha használata a középkor óta széles körben elterjedt. Előnye, hogy sokáig megtartja a meleget, amit körkörösen ad le. Míg a kandalló csak a közvetlen környezetét melegíti, addig a cserépkályha nagyobb területet képes temperálni. A kastély kályháit hátulról, a falba épített járatokból fűtötték, így a szobákban el lehetett kerülni a tűzrakással járó koszt, és a személyzet sem zavarta a bent tartózkodókat. Tény, hogy ezek a cserépkályhák sem tudták felfűteni a szobákat olyan melegre, mint amilyet a 21. század embere megszokhatott. Joggal adódik persze a kérdés, hogy akkor a díszteremben miért használtak kandallót, ha annyira sem fűtötte fel a teret, mint egy cserépkályha. A válasz a kandalló reprezentációs szerepében rejlik: kiemelt helyiségekben olykor felállítottak egyet-egyet, hogy a terem rangját hangsúlyozták vele. Ezért sem meglepő, hogy az 1760-as években a dísztermet „nyári ebédlő palotaként” említik: télen nem használták, hiszen nem tudták kifűteni. A helyiségek ilyen szezonális használata a barokk kastélyokban általános volt.

A kastély eredeti kályhái mellett a látogató máshonnan származó cserépkályhákat is láthat. Az oratóriumon álló, fehérmázas rokokó kályhát a miskolci Herman Ottó Múzeum, míg a díszterem mellett lévő, úgynevezett „Ludmilla-szobában” álló, zöldmázas rokokó kályhát az Egri Érsekség kölcsönözte. A díszterem mellett lévő vendégszobában látható kályha pedig egy magángyűjtőtől, ajándékozás útján került a kastélyba.