Betöltés...
Kiemelt információs blokk

Gyermeknapi Nagy Filmes Nap 

Mi minden kell egy filmhez? Kell történet, szereplők, helyszínek, díszlet és jelmez, zene, kell stáb és egyebek. Kreativitásban és játékban tehát nem lesz hiány, ha elindul a Nagy Filmes Nap. A programok a filmforgatás jegyében zajlanak. Olyan komplex foglalkozássort élhetnek végig interaktívan a gyerekek és igény szerint a szülők is, melyet végül egy, a vendégek közreműködésével készülő videó koronáz meg. Forgat a BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda stábja. Fellépő Vihula Mihajlo gitárművész-zeneszerző. A gyermeki kreativitás címmel egész nap szülők beszélgethetnek Gojána Zsuzsa pszichológussal.

 

 

Az udvart a jelenlegi formájában 1910–13-ban alakították ki. A földszintes, íves épületek a 18. századi gazdasági épületek alapjain állnak. A ma is látható kovácsoltvas kapukat a bécsi Belvedere kapujának mintájára ekkor készítette Mátrai Zoltán kovácsmester, a leghíresebb korabeli műkovács, Jungfer Gyula tanítványa. A Coburg-korabeli felújítás során készültek a neobarokk szökőkutak is.

A kastély udvarai és a kert egy része alatt vannak azok a száz méter mély szondák, amelyek egy hőszivattyúrendszer alapját adják. Ez a korszerű, megújuló fűtési mód a föld hőenergiáját hasznosítja: a szondákban víz kering, ami lényegében a „fordított fridzsider” elve alapján a mélyben felveszi a föld hőenergiáját, majd a kastély termeiben adja le.   

A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont a közép-európai és magyarországi kora-újkori várépítészetre utal. A főhomlokzat figyelemre méltó díszítései a címerek, amelyek használata a lovagkorból eredő hagyomány. A nemes lovagok pajzsaikon megkülönböztető jeleket használtak a keresztes hadjáratok során, és ezeket a jeleket hazatérve is viselték. A nemesi családok később családi jelvényként kezdték hordani a kialakuló címereket.

Középen, legfelül két magyar ruhás vitéz Jean-François L’Huillier címerét tartja. A benne látható kettős kereszt a legfontosabb keresztény jelkép egyik változata, ami ez esetben nem a magyar címerből ismert kereszttel, hanem a tulajdonos szülőhazájának, Lotharingiának a címerében lévő kereszttel megegyező. A pelikán szintén keresztény szimbólum: Jézus Krisztusnak, ezáltal pedig az önfeláldozásnak és a szeretetnek a jelképe. A pajzs felett háromleveles heraldikai korona látható, ami a nemesi rangra utal. Az erkély fölött látható, latin nyelvű felirat magyarul így hangzik: „Ez a kastély a L’Huillier-család díszeként, örök dicsősségére fog állni”.

A kastély bejárata fölött a Szász–Coburg–Gotha család címere kapott helyet, amit öntöttvasból készítettek.

A belső udvar homlokzatának középrészén látható Jean-François L’Huillier és felesége, Marie-Madeleine de Saint-Crox kettős címere. A benne lévő kereszt a névre utal: a Saint-Croix annyit tesz, hogy Szent Kereszt. A horgonnyal együtt a teológiai erények, vagyis a hit, a remény és a szeretet hármasának szimbóluma. A rózsa a kereszténységben sok mindent jelképezhet, de leginkább Szűz Máriára utal. A címer alatti felirat magyarra fordítva így hangzik: „Ő császári és apostoli királyi felségének generálisa, az egri vár parancsnoka, L’Huillier János Ferenc szabad báró hátramaradt özvegye, edelényi és cserépvári örököse, L’Huillier báróné született Saint-Croix Mária Magdolna bárónő 1730.”

Az oldalszárnyak véghomlokzatain furcsa női fejeket és a kastély egykori tulajdonosának katonai karrierjére utaló fegyverdíszeket figyelhetünk meg. A kápolna 18. században elfalazott, déli ajtaja fölött Szűz Mária mellszobra látható, amelyet az 1910–13-as felújítás során helyeztek el ott. A déli udvart egy nagyszabású, többszörösen ívelt téglakerítés zárja le, amit 2010–11-ben építettek újjá ifj. Dessewffy Ferenc 1770-ben készült rajza nyomán, az eredeti kerítés alapfalain.