Betöltés...
Ünnepi nyitvatartás
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy. 2019. augusztus 19-én (hétfőn) kastélyunk  nyitva tart!  2019. augusztus 20-án (kedden) a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepén is várjuk vendégeinket. Ezen a napon kiállításaink DÍJMENTESEN tekinthetőek meg, látogatóink érkezési sorrendben vehetnek részt a kastélytúrákon (max. 60 fő/túra). Előzetesen erre a napra bejelentkezéseket nem tudunk fogadni. Mindkettő napon 
 
Nyitás: 10.00 órakor. 
Tárlatvezetések időpontjai: 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30, 15.30, 16.30. 
Zárás: 17.30.
 
 
 

 

Az urasági hálóból a „grófné szobájába” jutunk. Ennek falain egy-egy jelenetet láthatunk Püramosz és Thiszbé történetéből. A mítoszt a híres ókori római szerző, Ovidius Átváltozások című művében olvashatjuk.

A két szerelmes házasságát szüleik ellenezték, de ők éjjelenként titokban találkoztak a város szélén, egy eperfa alatt. Egy alkalommal Thiszbé érkezett elsőnek a találkára, de megtámadta egy oroszlán. A lány szerencsésen elmenekült, viszont széttépett fátyla a helyszínen maradt. Mikor Püramosz megérkezett, azt hitte, hogy az oroszlán széttépte kedvesét, ezért kétségbeesésében öngyilkos lett. Mikor pedig Thiszbé holtan találta a fa alatt szerelmét, követte őt a halálba. És az eperfa attól fogva piros gyümölcsöt termett… A 17. században a történetből színpadi tragédiát is írtak, és nem kisebb szerző, mint maga Shakespeare is feldolgozta szatíraként a Szentivánéji álomban.

A terem mennyezetén egy barokk allegória kapott helyet: Pallasz Athéné mellett a sugaras napkorongot viselő Erény megkoronázza a Bölcsességet, felettük pedig Fama, a Hírnév trombitál. A grófné szobája a kastélykápolna oratóriumába nyílik.

A grófné szobájához egy kis kabinet is kapcsolódik, ami sok minden lehetett, de leginkább elvonulásra szolgált: használhatták öltözőszobaként, kávézó- vagy teázóhelyiségként, esetleg olvasószobaként. A 18. századi forrásokban ezt a kis helyiséget „kisded rejtekként” jelölték meg. Az ablakok fölött a fényt jelképező hattyúkat láthatjuk. A mennyezeten a kora-újkorban ismert négy kontinens jelképes ábrázolása kapott helyet: Ázsia a tevével, Afrika az elefánttal, Amerika a papagájjal, és Európa, amelynek falképe sajnos az idők során megsemmisült.